Zene, játék, öröm

A Misi Mókus Magánóvoda valamennyi óvodapedagógusa elvégezte a Zene - játék - öröm akkreditált képzést.

ZENEI KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

Miért válasszuk a zenei képességfejlesztést?

A kutatások azt bizonyítják, hogy ebben a korban  a gyermeket leginkább a mozgás és a zene segítségével tudjuk fejleszteni. A zene, játék, öröm módszerben éppen e kettő ötvöződik. Nézzük tehát mi mindent fejleszt a zene?

  • A szökdécselés, ugrálás, egyensúlyozás ,része annak a folyamatnak, melynek során a gyermek megtanulja uralni a testét és az egyensúlyát.
  • Az ismétlődő mozgások erősítik az agy és a test között futó idegpályákat.
  • A mozgás „táplálja” az agyat.

A mozgás és a zene összekapcsolódik a zene, játék, öröm foglalkozásokon.

Mozgásfejlesztés:

Vagyis az éneklés, mondókázás során „felhasznált” járás, futás, ugrás, ugrálás, stb. fejleszti nagymozgásokat. Az egyensúlyérzék fejlesztése szintén nagyon fontos, hiszen az értelmi képességekre van pozitív hatással. Azok a gyerekek akik sok  „ringatós” ingert kapnak, gyorsabb mozgásfejlődésen mennek át. Ezek fejlesztése történik a zenebölcsis és kiscsoportos foglalkozásokon.

  • a finommozgás fejlődik az összes olyan mondókánál, ahol finom, apró kézmozgásokkal, mozdulatokkal fejlesztjük a piciket, pl. csippentés, csipegetés, hangszerhasználat.
  • Ki gondolná, hogy a legfinomabb finom motorikai gyakorlat az éneklés, ahol a kívánt hang megszólaltatásához nagyon pontosan kell a hangszalagokat modulálni.
  • Az éneklés elősegíti a látási ingerek és a mozgási válaszok összehangolódását is. Pl.: szem- kéz, szem- láb stb. koordináció
  • A mozgással egybekötött éneklés, mondókázás fejleszti a mozgáskoordinációt.

A mozgási problémák kapcsolatba hozhatók, a megkésett beszédfejlődéssel, az érző rendszer károsodásával, negatívan befolyásolja az IQ fejlődését és gátolja a tanulást.

Testséma fejlesztés:

Saját testünk ismerete elsődlegesen fontos a tekintetben, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világban. A dalokon és mondókákon keresztül fejlesztjük a testsémát is. Sok olyan dalt és mondókát tanulunk, amelyek segítségével a testrészeket megtanulhatják a gyerekek (has, láb, kar stb.), olyanokat is, ahol egy-egy testrész részeit is elsajátíthatják a picik pl.: arc részei, ujjak. Az érintés, érintgetés, mozgatás, a testrészek megnevezése által határolja el a gyerek önnön testrészét a külvilágtól.

  • a jobb és bal elkülönült érzete, vagyis a kezesség elsajátítása szintén a mondókák, dalok és a hozzájuk kapcsolódó mozgás segítségével lehetséges (természetesen ez már csak nagycsoportos korra)
  • az olyan magas rendű tevékenységhez, mint az írás, olvasás, szükség van az irányok ismeretére.

Percepció fejlesztés (észlelés, érzékelés):

  • vizuális fejlesztés: a szemmozgást, szemfixációt, vizuális időrendiséget, vizuális memóriát fejlesztjük a sokféle mondókával.
  • vizuális időrendiség, ritmus (pl.: Kerekecske Gombocska)
  • vizuális memória (pl.: a mondókákhoz kapcsolódó játék, játékmenetek megjegyzésével)
  • nagyság megtapasztalása (pl.: összehasonlítás, relációk)
  • alaklátás, formák és méretek összehasonlítása (pl.: Csavarjunk rétest)
  • térpercepció fejlesztése: téri irányok megismerése saját testrészek segítségével.
  • auditív észlelés: a hallott információk pontos észlelése és  megkülönböztetése. (pl.: egyenletes lüktetés, ritmus észlelése, hangszerek hangjának felismerése)
  • taktilis (tapintási érzékelés pl. hangszer használatnál)
  • keresztcsatornák fejlesztése: a különböző területek játékos helyzetben való összekapcsolása
  • révén. Pl.: látás-hallás, látás-mozgás, hallás-mozgás, látás-mozgás- hallás- tapintás, látás- tapintás stb. Pl.: az ölbeli játékok során a gyermek látja, hallja és a testén érzi ugyanazt, vagyis az ölbeli játékokra jellemző, hogy egyszerre több érzékszervet vonnak be a fejlesztés érdekében.

Verbális (anyanyelvi fejlesztés):

  • a ruházat, testrészek, cselekvés megnevezésével a szavak megtanulásra kerülnek, illetve a szókincs bővül.
  • térbeli viszonyok és irányok megtanulása pl.: lent, fent, elől, hátul
  • segítik a dalok és mondókák az anyanyelv elsajátítását és gazdagítását
  • szemtől szembeni példa révén a magyar beszéd, hanglejtésre, hangszínre, mondatalkotásra stb. vonatkozó szabályait elsajátíthatják a gyerekek.
  • a gyakorlás révén ügyesednek a beszédszervek
  • segít a helyes szótagolás elsajátításában
  • a mondókák gazdag nyelvi világa segíti a beszédtanulást (meggyorsíthatja azt, egyáltalán elindíthatja a beszédet)
  • FONTOS! A beszéd ritmusával kapcsolatos beszédhibákat (hadarást, dadogást, javíthatja)

Szociális fejlesztés:

  • Fejleszti az alkalmazkodó képességet, hiszen csoportban történik a fejlesztés..
  • Segíti a társakhoz és a felnőttekhez való viszony alakítását (kapcsolatteremtés).
  • Empátia , tolerancia, szabálytudat alakítása történik.
  • Alakítja a beilleszkedő képességet (kicsiknél szemlélődő, nagyoknál bekacsolódás, alkalmazkodás, együttműködés , kezdeményezés)
  • Társakkal való együttlét során formálódik a szabálytudat.

Értelmi képességek fejlesztése:

  • A zene egyaránt nagy hatással van az agyra és a testre, olyan mint egy egységesítő  eszköz, mely segítéségével más képességek kifejlődnek, örömet szereznek és megértődnek.
  • A jobb agyfélteke fejlődése kb. 7 éves korig, megelőzi a bal agyfélteke fejlődését.
  • Ezért is nagyon lényeges a minél korábbi zenei fejlesztés, hiszen a legfogékonyabb korban a zene segítségével tudjuk fejleszteni a jobb agyféltekét.

Mi a jobb agyfélteke feladata?

  • A zene felfogása, megértése.
  • A zenei képességek pl. hangszín, hangmagasság, abszolút hallás stb. érzékelése.
  • Az érzelmek nem szavakkal történő kifejezése pl. testbeszéd, intuíció.
  • A bal kéz mozgatója
  • Az absztrakt gondolkodás, és kreativitás, zeneértés helye.
  • A térbeli tájékozódás területe.
  • Mestere a térbeli látási feladatok megoldásának pl. labirintusból való kitalálás.
  • Az agy muzikális része stb.

Mi a bal agyfélteke feladata?

  • Az agy logikus, elemző része.
  • A hallási, beszéd, nyelvi adatok dekódolása a feladta.
  • A zenei képzés eredményeként létrejött hangszeres játékban játszik fontos szerepet.
  • A bal agyfélteke a zene műveléséhez szükséges technikákban és feladatokban játszik fontos szerepet.
  • A szavakkal való kommunikáció helye (beszéd készség, nyelvi központ).
  • A jobb kéz mozgatója.
  • A ritmusérzék helye.

Hogyan hat az értelmi képességekre a zene?

  • Fejleszti a gondolkodási műveleteket és pl. gyors-lassú, halk-hangos.
  • A zenei játékokkal a rugalmas gondolkodásra , és eredetiségre való törekvés alapozható meg.
  • A figyelem terjedelme fokozatosan kitolódik a zenei játékokon , feladatokon keresztül.
  • Fejlődik a kreativitás és a képzelet.
  • Memória fejlesztés (5 év során sok-sok memoriter segítségével).
  • Matematikai képességek pl. növekedés-csökkenés, sorozatok fejlődnek.

Az óvodáskor a tanulási képességeket meghatározó funkciók kialakulásának ideje. Az ekkor bejáratott idegi kapcsolatrendszerek a gondolkodás fejlődésének alapfeltételei. Zenei képességfejlesztés:

  • Metrumérzék fejlesztése.
  • Ritmusérzék fejlesztése.
  • Dinamikai érzék fejlesztése.
  • Hangmagasság, dallam alakítása.
  • Belső hallás fejlesztése.
  • Zenei memória fejlesztése.

Természetesen a zenén keresztül, a zene segítségével az összes többi korábban említett terület is fejlődik.

Miért járjunk zenei képességfejlesztésre, miért éppen ezt válasszuk?

Érzelmi fejlesztés:

  • A zene hatására a gyermek kiegyensúlyozottá válik.
  • A dalok, mondókák, játékok, pozitív érzelmi hatásúak, ezért oldják a belső feszültséget.
  • A különböző hangulatú dalok, különböző érzelmeket keltenek.
  • Az érzelmek által a gyerekek érzelemvilága színesebbé, elmélyültebbé, változatosabbá válik.
  • Az ölbéli játékok legfontosabb eleme az érintés, a szoros testi kapcsolat, e segítségével  jön létre az érzelmi kapcsolaton alapuló tanulási folyamat (készségek, képességek, ismeretek elsajátítása).
  • A mozgások funkcióörömet okoznak a kicsiknek pl. össze tudja ütögetni a kezét.
  • A játékok sokszor nevettetéssel, csattanóval zárulnak, ezért alkalmasak a félelem és a feszültség oldására.
  • Az ölbéli játékok során az érzelmi-bizalmi viszony elmélyül, gazdagodik a szülő és gyereke között.
  • Az öleléssel, testközelséggel kialakított érzelmi töltet, a testkontaktus segítségével, megvalósul az érzelmi kapcsolaton alapuló tanulási folyamat.
Bakırköy evden eve nakliyat Bakırköy nakliyat Bakırköy nakliye Tuzla evden eve nakliyat Tuzla nakliyat Pendik evden eve nakliyat Pendik nakliyat Maltepe evden eve nakliyat Ataşehir evden eve nakliyat Beykoz evden eve nakliyat Acıbadem evden eve nakliyat Bahçeşehir evden eve nakliyat Evden eve nakliyat nakliyat İstanbul evden eve nakliyat Şehirler arası nakliyat Eşya Depolama Çekmeköy nakliyat Eşya depolama Bahçeşehir evden eve nakliyat Sancaktepe evden eve nakliyat Esenler evden eve nakliyat Göztepe evden eve nakliyat Bakırköy evden eve nakliyat Bakırköy nakliyat Esenler nakliyat Esenler Evden Eve Nakliyat Şişli evden eve nakliyat Başakşehir evden eve nakliyat Maltepe evden eve nakliyat Maltepe evden eve nakliyat