ZENEI KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
Miért válasszuk a zenei képességfejlesztést?
A kutatások azt bizonyítják, hogy ebben a korban a gyermeket leginkább a mozgás és a zene segítségével tudjuk fejleszteni. A zene, játék, öröm módszerben éppen e kettő ötvöződik. Nézzük tehát mi mindent fejleszt a zene?
- A szökdécselés, ugrálás, egyensúlyozás ,része annak a folyamatnak, melynek során a gyermek megtanulja uralni a testét és az egyensúlyát.
- Az ismétlődő mozgások erősítik az agy és a test között futó idegpályákat.
- A mozgás „táplálja” az agyat.
A mozgás és a zene összekapcsolódik a zene, játék, öröm foglalkozásokon.
Mozgásfejlesztés:
Vagyis az éneklés, mondókázás során „felhasznált” járás, futás, ugrás, ugrálás, stb. fejleszti nagymozgásokat. Az egyensúlyérzék fejlesztése szintén nagyon fontos, hiszen az értelmi képességekre van pozitív hatással. Azok a gyerekek akik sok „ringatós” ingert kapnak, gyorsabb mozgásfejlődésen mennek át. Ezek fejlesztése történik a zenebölcsis és kiscsoportos foglalkozásokon.
- a finommozgás fejlődik az összes olyan mondókánál, ahol finom, apró kézmozgásokkal, mozdulatokkal fejlesztjük a piciket, pl. csippentés, csipegetés, hangszerhasználat.
- Ki gondolná, hogy a legfinomabb finom motorikai gyakorlat az éneklés, ahol a kívánt hang megszólaltatásához nagyon pontosan kell a hangszalagokat modulálni.
- Az éneklés elősegíti a látási ingerek és a mozgási válaszok összehangolódását is. Pl.: szem- kéz, szem- láb stb. koordináció
- A mozgással egybekötött éneklés, mondókázás fejleszti a mozgáskoordinációt.
A mozgási problémák kapcsolatba hozhatók, a megkésett beszédfejlődéssel, az érző rendszer károsodásával, negatívan befolyásolja az IQ fejlődését és gátolja a tanulást.
Testséma fejlesztés:
Saját testünk ismerete elsődlegesen fontos a tekintetben, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világban. A dalokon és mondókákon keresztül fejlesztjük a testsémát is. Sok olyan dalt és mondókát tanulunk, amelyek segítségével a testrészeket megtanulhatják a gyerekek (has, láb, kar stb.), olyanokat is, ahol egy-egy testrész részeit is elsajátíthatják a picik pl.: arc részei, ujjak. Az érintés, érintgetés, mozgatás, a testrészek megnevezése által határolja el a gyerek önnön testrészét a külvilágtól.
- a jobb és bal elkülönült érzete, vagyis a kezesség elsajátítása szintén a mondókák, dalok és a hozzájuk kapcsolódó mozgás segítségével lehetséges (természetesen ez már csak nagycsoportos korra)
- az olyan magas rendű tevékenységhez, mint az írás, olvasás, szükség van az irányok ismeretére.
Percepció fejlesztés (észlelés, érzékelés):
- vizuális fejlesztés: a szemmozgást, szemfixációt, vizuális időrendiséget, vizuális memóriát fejlesztjük a sokféle mondókával.
- vizuális időrendiség, ritmus (pl.: Kerekecske Gombocska)
- vizuális memória (pl.: a mondókákhoz kapcsolódó játék, játékmenetek megjegyzésével)
- nagyság megtapasztalása (pl.: összehasonlítás, relációk)
- alaklátás, formák és méretek összehasonlítása (pl.: Csavarjunk rétest)
- térpercepció fejlesztése: téri irányok megismerése saját testrészek segítségével.
- auditív észlelés: a hallott információk pontos észlelése és megkülönböztetése. (pl.: egyenletes lüktetés, ritmus észlelése, hangszerek hangjának felismerése)
- taktilis (tapintási érzékelés pl. hangszer használatnál)
- keresztcsatornák fejlesztése: a különböző területek játékos helyzetben való összekapcsolása
- révén. Pl.: látás-hallás, látás-mozgás, hallás-mozgás, látás-mozgás- hallás- tapintás, látás- tapintás stb. Pl.: az ölbeli játékok során a gyermek látja, hallja és a testén érzi ugyanazt, vagyis az ölbeli játékokra jellemző, hogy egyszerre több érzékszervet vonnak be a fejlesztés érdekében.
Verbális (anyanyelvi fejlesztés):
- a ruházat, testrészek, cselekvés megnevezésével a szavak megtanulásra kerülnek, illetve a szókincs bővül.
- térbeli viszonyok és irányok megtanulása pl.: lent, fent, elől, hátul
- segítik a dalok és mondókák az anyanyelv elsajátítását és gazdagítását
- szemtől szembeni példa révén a magyar beszéd, hanglejtésre, hangszínre, mondatalkotásra stb. vonatkozó szabályait elsajátíthatják a gyerekek.
- a gyakorlás révén ügyesednek a beszédszervek
- segít a helyes szótagolás elsajátításában
- a mondókák gazdag nyelvi világa segíti a beszédtanulást (meggyorsíthatja azt, egyáltalán elindíthatja a beszédet)
- FONTOS! A beszéd ritmusával kapcsolatos beszédhibákat (hadarást, dadogást, javíthatja)
Szociális fejlesztés:
- Fejleszti az alkalmazkodó képességet, hiszen csoportban történik a fejlesztés..
- Segíti a társakhoz és a felnőttekhez való viszony alakítását (kapcsolatteremtés).
- Empátia , tolerancia, szabálytudat alakítása történik.
- Alakítja a beilleszkedő képességet (kicsiknél szemlélődő, nagyoknál bekacsolódás, alkalmazkodás, együttműködés , kezdeményezés)
- Társakkal való együttlét során formálódik a szabálytudat.
Értelmi képességek fejlesztése:
- A zene egyaránt nagy hatással van az agyra és a testre, olyan mint egy egységesítő eszköz, mely segítéségével más képességek kifejlődnek, örömet szereznek és megértődnek.
- A jobb agyfélteke fejlődése kb. 7 éves korig, megelőzi a bal agyfélteke fejlődését.
- Ezért is nagyon lényeges a minél korábbi zenei fejlesztés, hiszen a legfogékonyabb korban a zene segítségével tudjuk fejleszteni a jobb agyféltekét.
Mi a jobb agyfélteke feladata?
- A zene felfogása, megértése.
- A zenei képességek pl. hangszín, hangmagasság, abszolút hallás stb. érzékelése.
- Az érzelmek nem szavakkal történő kifejezése pl. testbeszéd, intuíció.
- A bal kéz mozgatója
- Az absztrakt gondolkodás, és kreativitás, zeneértés helye.
- A térbeli tájékozódás területe.
- Mestere a térbeli látási feladatok megoldásának pl. labirintusból való kitalálás.
- Az agy muzikális része stb.
Mi a bal agyfélteke feladata?
- Az agy logikus, elemző része.
- A hallási, beszéd, nyelvi adatok dekódolása a feladta.
- A zenei képzés eredményeként létrejött hangszeres játékban játszik fontos szerepet.
- A bal agyfélteke a zene műveléséhez szükséges technikákban és feladatokban játszik fontos szerepet.
- A szavakkal való kommunikáció helye (beszéd készség, nyelvi központ).
- A jobb kéz mozgatója.
- A ritmusérzék helye.
Hogyan hat az értelmi képességekre a zene?
- Fejleszti a gondolkodási műveleteket és pl. gyors-lassú, halk-hangos.
- A zenei játékokkal a rugalmas gondolkodásra , és eredetiségre való törekvés alapozható meg.
- A figyelem terjedelme fokozatosan kitolódik a zenei játékokon , feladatokon keresztül.
- Fejlődik a kreativitás és a képzelet.
- Memória fejlesztés (5 év során sok-sok memoriter segítségével).
- Matematikai képességek pl. növekedés-csökkenés, sorozatok fejlődnek.
Az óvodáskor a tanulási képességeket meghatározó funkciók kialakulásának ideje. Az ekkor bejáratott idegi kapcsolatrendszerek a gondolkodás fejlődésének alapfeltételei. Zenei képességfejlesztés:
- Metrumérzék fejlesztése.
- Ritmusérzék fejlesztése.
- Dinamikai érzék fejlesztése.
- Hangmagasság, dallam alakítása.
- Belső hallás fejlesztése.
- Zenei memória fejlesztése.
Természetesen a zenén keresztül, a zene segítségével az összes többi korábban említett terület is fejlődik.
Miért járjunk zenei képességfejlesztésre, miért éppen ezt válasszuk?
Érzelmi fejlesztés:
- A zene hatására a gyermek kiegyensúlyozottá válik.
- A dalok, mondókák, játékok, pozitív érzelmi hatásúak, ezért oldják a belső feszültséget.
- A különböző hangulatú dalok, különböző érzelmeket keltenek.
- Az érzelmek által a gyerekek érzelemvilága színesebbé, elmélyültebbé, változatosabbá válik.
- Az ölbéli játékok legfontosabb eleme az érintés, a szoros testi kapcsolat, e segítségével jön létre az érzelmi kapcsolaton alapuló tanulási folyamat (készségek, képességek, ismeretek elsajátítása).
- A mozgások funkcióörömet okoznak a kicsiknek pl. össze tudja ütögetni a kezét.
- A játékok sokszor nevettetéssel, csattanóval zárulnak, ezért alkalmasak a félelem és a feszültség oldására.
- Az ölbéli játékok során az érzelmi-bizalmi viszony elmélyül, gazdagodik a szülő és gyereke között.
- Az öleléssel, testközelséggel kialakított érzelmi töltet, a testkontaktus segítségével, megvalósul az érzelmi kapcsolaton alapuló tanulási folyamat.